

több mint 80%-a a hazai vizes élőhelyeknek eltűnt 1700-as évek óta (forrás: Fluet-Chouinard et al 2023)*
mindössze ennyi a természetes erdők kiterjedése a 2 millió hektárnyi hazai erdőből (forrás: AM)*
1990 óta akkora területet vontunk ki a mezőgazdasági és erdészeti termelésből (forrás: Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány)*

Azt akarjuk elérni, hogy 2027 végére dolgozzuk ki Magyarország 2040-ig szóló tájhasználati jövőképét, amely biztosítja valamennyi élőlénynek – embernek, állatnak, növénynek, gombának – az élhető környezetet. Amíg ez a stratégia kidolgozásra kerül beépítési moratóriumot kell bevezetni az országban.
A jövőkép nem ugyanaz, mint a Nemzeti Tájstratégia, amelynek 2017-2026 időszakra szóló változata itt érhető el. A jövőkép meghatározza hova akarunk eljutni 2040-re, a tájstratégia segít meghatározni hogyan juthatunk el a kívánt állapotba.
A táj a természeti adottságok (domborzat, vízrajz, növényzet) és az emberi kultúra által létrehozott vagy átalakított területek egysége. Az ember nélküli táj maga a természet, az ember által erősen átalakított terület pedig a kultúrtáj. a természeti rendszerek működőképessége annak függvénye, hogy a kultúrtáj mennyi helyet hagy az ökoszisztémának.
Mozaikos, sokféle folt egymásmelletisége, ahol a foltok sokféleségét a növénytakaró különbözősége okozza. Az élő tájban jelen van az egészséges rendetlenség, ahol A nagy kiterjedésű természetes élőhelyeket vándorlásra, terjedésre alkalmas folyosók kötik össze
Amit a modern, fejlett infrastrukturával és nagy népsűrűséggel rendelkező országokban tapasztalhatunk, hogy a táj szövete olyan erősen erodálódott, hogy soktényezős magyarázatok adhatóak csupán arra, hogy miért fogyatkoznak egyes fajok állományai. Ez kifejezetten igaz az agrárkörnyezetben élő fajokra.

Az Élő Táj 2040 kezdeményezést a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány és a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége indította el. Várjuk a támogató szervezetek jelentkezését az info@nagytavak.hu email címen!