a víz jövője
Élő Táj 2040
a jövő vize
›80%
több mint 80%-a a hazai vizes élőhelyeknek eltűnt 1700-as évek óta (forrás: Fluet-Chouinard et al 2023)*
476 ha
mindössze ennyi a természetes erdők kiterjedése a 2 millió hektárnyi hazai erdőből (forrás: AM)*
1 millió ha
1990 óta akkora területet vontunk ki a mezőgazdasági és erdészeti termelésből (forrás: Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány)*
ÉlőTáj2040
Szakpolitikai szempontból rendkívül érdekes időszakot élünk, amikor a viták az erdők védelméről és kezeléséről fokozódnak. Ezekhez a vitákhoz kívánt hozzájárulni a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége – tagszervezeteivel közösen – egy 3 alkalomból álló szakmai vitasorozattal, amelynek helyszínei Sopron, Pécs és Tata voltak.
A szakmai rendezvényeken elhangzottak alapján alapelveket és javaslatokat fogalmaztunk meg az erdei élőhelyek biológiai sokféleségének védelme, a hatékonyabb klíma mitigáció és a klíma alkalmazkodásban betöltött szerepük érdekében.
Milyen vízgazdálkodási, ökológiai, gazdasági és társadalmi döntések szükségesek ahhoz, hogy a Velencei-tó 2040-ben is élő, működő ökoszisztéma és a térség meghatározó természeti gazdasági erőforrása legyen? A VGT4 (Vízgazdálkoási terv) kifejezetten alkalmas erre, hiszen a terv célja a vizek jó állapotának elérése, miközben össze kell hangolni többek között a mezőgazdaság, területfejlesztés, energiatermelés, turizmus, klímaalkalmazkodás és a fenntartható vízgazdálkodás szempontjait.
2026. október 9. (péntek), 9:00 – 16:00 Gárdony, Helyszín: Országos Vízügyi Főigazgatóság Oktatási Központ Cím: 2483 Gárdony, Keszeg utca 117.
Hogyan őrizhetjük meg Fertőtáj vízkészleteit? Mit tehetünk a víz visszatartásáért és az aszály hatásainak mérsékléséért? Szakértői előadásokkal és közös beszélgetéssel keressük a helyi megoldásokat, valamint a lakosság, az önkormányzat és az állami szereplők közös felelősségvállalásának lehetőségeit.
A fórum a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége Élő Táj 2040 kampány keretében valósul meg, a Fertő tó Barátai Egyesülettel közös szervezésben.
Mit szeretnénk elérni?
Azt akarjuk elérni, hogy 2027 végére dolgozzuk ki Magyarország 2040-ig szóló tájhasználati jövőképét, amely biztosítja valamennyi élőlénynek – embernek, állatnak, növénynek, gombának – az élhető környezetet. Amíg ez a stratégia kidolgozásra kerül beépítési moratóriumot kell bevezetni az országban.
A jövőkép nem ugyanaz, mint a Nemzeti Tájstratégia, amelynek 2017-2026 időszakra szóló változata itt érhető el. A jövőkép meghatározza hova akarunk eljutni 2040-re, a tájstratégia segít meghatározni hogyan juthatunk el a kívánt állapotba.
Tudástár
Mi a táj?
A táj a természeti adottságok (domborzat, vízrajz, növényzet) és az emberi kultúra által létrehozott vagy átalakított területek egysége. Az ember nélküli táj maga a természet, az ember által erősen átalakított terület pedig a kultúrtáj. a természeti rendszerek működőképessége annak függvénye, hogy a kultúrtáj mennyi helyet hagy az ökoszisztémának.
Milyen az élő táj?
Mozaikos, sokféle folt egymásmelletisége, ahol a foltok sokféleségét a növénytakaró különbözősége okozza. Az élő tájban jelen van az egészséges rendetlenség, ahol A nagy kiterjedésű természetes élőhelyeket vándorlásra, terjedésre alkalmas folyosók kötik össze
Milyen a szétzilált táj?
Amit a modern, fejlett infrastrukturával és nagy népsűrűséggel rendelkező országokban tapasztalhatunk, hogy a táj szövete olyan erősen erodálódott, hogy soktényezős magyarázatok adhatóak csupán arra, hogy miért fogyatkoznak egyes fajok állományai. Ez kifejezetten igaz az agrárkörnyezetben élő fajokra.
Kik vagyunk
Az Élő Táj 2040 kezdeményezést a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány és a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége indította el. Várjuk a támogató szervezetek jelentkezését az info@nagytavak.hu email címen!